Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondta: "Az Infotér Egyesület a megalakulásakor arra a kérdésre keresete a választ, hogy hogyan lehet előnyt kovácsolni a digitalizációból? Az volt a víziónk, hogy a társadalom többsége férjen hozzá az informatikai eszközökhöz, tudja őket használni és képes legyen azokat a maga javára fordítani. Ma már azt mondhatom, hogy az információs társadalom megvalósult."
Soltész Attila kiemelte, hogy az elmúlt években megtapasztalták, hogy mennyire nehéz hatékony ikt programokat megvalósítani. Mint mondta: „nehéz, de nem lehetetlen”. Erre jó példaként említette a Modern Vállalkozások Programját. Ezen kívül felismerték azt is, hogy a digitalizáció nem csodafegyver. Csak akkor van értelme, ha a felhasználók tudják is használni például vállalkozás fejlesztésre vagy gazdaságélénkítésre.
Az Infotér elnöke elmondta: a 15. Infoparlament fordulóponthoz érkezett. Innentől kezdve már nem csak a politikai és szakmai párbeszéd helyszíne, hanem egy kulturális tér is. Ezt mutatja az új helyszín választás, a Magyar Zene Háza is.
Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt, hogy milyen feladatai lesznek a frissen, 2025 márciusában megalakult államtitkárságnak az elkövetkező egy évben. Solymár Károly hangsúlyozta, hogy a meglévő stratégiáik időtávja 2030, így ezekre úgy tekintenek mit ciklusokon átnyúló fejlesztésekre. Az államtitkár szerint fontos, hogy a kiemelt programokat továbbra is fókuszban tartsák, ilyenek a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztése, a Digitális Állampolgárság Program vagy a hátrányos helyzetű térségek informatikai felzárkóztatása.
Solymár Károly az elkövetkező 320 napra 10 kiemelt célt határozott meg:
- DÁP csatlakozások, élethelyzet-alapú ügyek, gov.hu, qERDS
- Gigabit Magyarország Program beindítása
- Egyéb DIMOP futó projektek felpörgetése, új konstrukciók kiírása
- Hálózatkonszolidáció, PPDR fejlesztések előkészítése
- 1 millió Gondosóra év végéig, 2026-ban is folytatódó program
- Levente HPC alapkőletétel, szállítói szerződések megkötése
- FAIR korszerűsítés megkezdése
- Kiemelt kormányzati informatikai projektekben sikeres mérföldkövek (ESR112, OMSZ mentésirányítás megújítás)
- Az adatvagyon-gazdálkodás életképes gyakorlatának kialakítása
- Energetikai infokommunikációs programok sikeres lezárása, új energiapiaci engedélyes létrejötte
"A Digitális Magyarország Ügynökség víziója, hogy Európa élvonalába emelje Magyarország digitalizációját- egy ilyen vállalás teljesítése azonban csak akkor lehetséges, ha az ebben közreműködő szereplők mernek bárot döntéseket hozni." Both András a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója ezzel kezdte előadását az Infoparlamenten. Kiemelte: bátor döntés volt már az is, hogy januárban elindult a DÁP alkalmazás. Azóta több mint 2 millió letöltésen vannak túl és az idei évben majdnem 5 millió ember lépett be az Ügyfélkapura vagy a DÁP-ba kétfaktoros azonosítással. A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a munka azon részét, ami a kezdőrúgásnak számít, azt elindították, de nem állnak meg, A játék folytatódik. Június 1-jével indul a piaci csatlakozás.
Magyarországon 900 ezer vállalkozás van. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata, hogy foglalkozzon ezekkel a vállalkozásokkal. Csókay Ákos, az MKIK főtitkára az Infoparlamenten elmondta, hogy ezen elv mentén folytatják a Modern Vállalkozások Programja 2.0-át díjmentes kamarai tanácsadással, IT audittal és fejlesztési koncepciókkal. A programot eddig 16 ezer vállalkozás vette igénybe. Emellet most a Mesterséges Intelligenciát kívánják elérhetővé tenni a vállalkozások tízezrei számára. "Digitális ébresztő" néven új program idult, amelyben 10 000 vállalkozást készítenek fel gyakorlatias módon az MI használatára.
Belényesi László a DIMOP Plusz Irányító Hatóság vezetője, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a sokakat foglalkoztató uniós pénzek kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a kohéziós források 80%-a elérhető számunkra. A fennmaradó 20% lehívását az unió feltételekhez köti, de azon dolgoznak, hogy ezeket is megszerezzék. Az államtitkár kiemelte a Digitális Megújulás Operatív Program Pluszban az elérhető támogatási keret 772,6 milliárd forint, mely 4 prioritás mentén oszlik el.
A DIMOP Plusz ösztönzi a vállalkozások digitális fejlesztéseit, támogatja a kutatás-fejlesztést és az innovációt, és hozzájárul a közszolgáltatások modernizálásához. Másik fontos területet azok az infokommunikációs beruházásokról jelentik, amelyek elősegítik a fenntartható, környezettudatos működést.
A helyettes államtitkár elmondta: a DIMOP Plusz hangsúlyt helyez a megbízható, nagy sebességű internetkapcsolatok országos elérhetőségére, hogy minden háztartásban, vállalkozásban és közintézményben biztosított legyen a megbízható, biztonságos digitális kapcsolódás. Valamint azokra a fejlesztési lehetőségekre, amelyek az oktatás digitális megújulását támogatják, és az állampolgárok digitális készségeit fejlesztik – hiszen a digitális fejlődés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki rendelkezik a szükséges tudással.
